|
 Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága kedden rendkívüli ülést tartott. Az állandó bizottsági tagok közül 15-en szavazták meg azt az állásfoglalást, amely szerint a hitelt törlesztők védelme érdekében, és a a pénzügyi tevékenységek átláthatósága miatt törvény kellene módosítani, illetve meghozni.
A bizottsági ülésen tájékoztatás hangzott el arról, hogy a jelenleg hatályos törvények és kormányintézkedések hogyan befolyásolják a lakáshitelt felvevő emberek helyzetét. A testület kéréssel fordul a Kormányhoz, hogy a módosító törvényjavaslatokat készítse elő, és terjessze a Parlament elé 2009.szeptember 15-ig.
Az állásfoglalás nemcsak a Kormány felé támaszt kérést, hanem hitelt nyújtó pénzügyi intézetek felé fordulva a hitelt törlesztők védelmében fogalmazza meg, hogy ne indítsanak olyan eljárást, amelynek végén a családok otthon nélkül maradnak, hanem kössenek egyezséget az ügyfelekkel, amennyiben azok képesek teljesíteni az egyezségben foglaltakat.
Az állásfoglalásból az is egyértelműen kiderül, hogy "a közel egy éve tartó gazdasági- és pénzügyi világválság kirobbanását követően azonnal lépett a kormány a devizahitellel rendelkezők megsegítése érdekében. Számos kormányintézkedés, parlamenti döntés segítette a lakhatásuk elvesztésével fenyegetett családokat".
A rendkívüli ülésen elhangzott Simon Gábor, a szociális tárca államtitkárának tájékoztatása a kormányzati intézkedésekről. A hitelt nyújtó bankok az egyeztetéseket követően könnyítettek a hiteltörlesztés feltételein, így lehetővé vált a futamidő meghosszabbítása, és a törlesztőrészletek csökkentek. Az államtitkár említette, hogy az önkormányzatok is vásárolhatnak lakásokat, beszélt az árverésen kívüli lakásszerzés lehetőségéről, és a bérlakásprogramról.
Simon Gábor kiemelte, hogy felül kell vizsgálni a hitelezési gyakorlatot, és nem szabad elfelejteni, hogy a fogyasztók védelme érdekében is fel kell lépni. A Kormány egyeztetett a szociális fórum és kerekasztal képviselőivel, amikor ezeket az intézkedéseket meghozták.
Marsi Erika pénzügyminisztériumi szakállamtitkár ismertette a PSZÁF és az MNB adatain alapuló hivatalos statisztika lényegét. A hivatalos statisztika szerint 2009 július 30-án a jelzáloghitelek elérték az 5.800 milliárd forintot. Ez a jelentős tartozás 1,4 millió hitelszerződés alapján jött létre. 40 ezer jelzáloghitel szerződés esetében az adósok nem fizetik meg 90 napon belül a tartozást. Évente 6000 végrehajtási eljárás indul a fedezet bevonása miatt az adósok ellen.
Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke a Felügyelet vizsgálatának eredményeiről adott tájékoztatást a rendkívüli ülésen. A vizsgálatok során észleltek olyan jogszerű hitelezési gyakorlatot, amely esetében indokolt a kormányzati támogatás. Ilyen eset az, amikor az adós hajlandó lenne tartozását kiegyenlíteni, de a válság miatt erre nem képes. Azonban, ha az adós nem akar törleszteni, pedig képes lenne rá, akkor nem kaphat segítséget. Előfordul, hogy a hitelintézet jogszerűen, mégse etikusan jár el a hitelezések során, és emiatt nem tud fizetni az adós. A vizsgálatok során fény derült olyan gyakorlatra is, amely során a pénzügyi vállalkozás nem tartotta be a jogszabályokat. Ilyen esetben a Felügyelet feljelentése alapján nyomozás indul a pénzügyi intézetek ellen.
Soltész Miklós a FIDESZ népjóléti kabinetjének vezetője azt állította, hogy nem az ilyen állásfoglalások, hanem konkrét intézkedések nyújthatnak segítséget a bajba jutott adósoknak. A FIDESZ országgyűlési határozati javaslata Soltész szerint megoldást jelent a hitelkárosultak számára.
A javaslatban a megfelelő szabályozás megalkotásának szükségességére hívja fel a figyelmet a FIDESZ-KDNP, hogy a hitelt felvettek ne jussanak az utcára.
Koszorús László is felszólalt az ügyben, és a kormány utóbbi két évben tett intézkedéseit úgy jellemezte, hogy "a nullához konvergál", miközben a lakosság úszkál az adósságban. Az etikai kódex megalkotásával a bankok nincsenek kötelezve az etikus magatartásra.
Bókay Endre MSZP-s képviselő a kormány tevékeny hozzáállását erősítette meg.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
